6 tévhit a napvédő krémek használatáról

A tavasz beköszöntével ahogy a napsütéses órák száma emelkedik, egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a napvédő szerek használatára, mégis ezt csak nagyon kevesek teszik. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a nők 70%-a különböző okokra hivatkozva egyszerűen nem foglalkozik a védelemmel. Ez a szám rendkívül aggasztó, ezért fontosnak tartjuk a leggyakoribb tévhitek eloszlatását.

1. A napvédő krémben lévő vegyszerek nagyobb kárt okoznak, mint a napfény.

Néhány sajtótermék az utóbbi időben felkapott olyan kutatási eredményekről szóló híreket, miszerint rákkeltő anyagok lehetnek a naptejekben. Elég egy jól megválasztott szalagcím, és az egyszeri olvasó többet az életben nem meri felkenni magára a krémet, pedig a riogatások általában teljesen alaptalanok. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy miért!

A napvédő hatást a krémet fizikai vagy kémiai úton érik el. A fizikai védelemmel ellátott termékekben lévő parányi szemcsék (titán-dioxid, cink-oxid) visszaverik a káros napsugarakat, így védve a bőrt. A kémiai védelmet nyújtó termékekben alkalmazott anyagok (oxibenzon, oktinoxát, cinoxát, stb.) pedig megkötik, elnyelik az UV-sugarakat.

Az említett hatóanyagok veszélyességét, rákkeltő hatásukat sejttenyészeteken és állatkísérleteken végzett vizsgálatokra alapozzák, amely a rendeltetésszerű használat szempontjából teljesen irreleváns, azaz, ha az olvasó nem szomjoltónak használja a napvédő krémet, azok semmilyen valós veszélyt nem jelentenek.

Az egyik állatkísérletben például azt találták, hogy a nagy mennyiségű titán-dioxid-port belélegző egereknél nagyobb volt a tüdőrák kockázata. Az eredmény nem vitás, azonban a fizikai fényvédőkrémekben lévő titán-dioxod a bőrre kenve egyáltalán nem szívódik fel a szervezetben, sőt nem is kerül kölcsönhatásba a bőrrel, így semmiképp nem tud részt venni daganatképző folyamatokban.

Egyes kémiai alapon működő krémek ugyan okozhatnak allergiát vagy bőrirritációt az arra érzékenyeknél, ami kellemetlen lehet, de ez sem keverhető össze komoly rákkeltő hatással. ilyen esetben azt javasoljuk, hogy válasszon olyan fizikai védelemmel ellátott napvédőkrémet, amely dermatológiailag tesztelt, és nem okoz allergiát.

2. A napvédő krém túl drága

Mindenkinek mások az anyagi körülményei, ez nem is lehet vitás, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy ha az élet bizonyos területen spórolunk, azt az árat később más területen fizetjük meg. Bőrünk maradandó károsodásával súlyos árat fizethetünk, ezért óvakodjunk a gyanúsan olcsó termékektől, de vagyonokat sem kell költeni ahhoz, hogy megfelelő védelemmel legyünk ellátva.

Ha viszonylag ritkán tartózkodik a napon, vagy a bőre nem olyan érzékeny, elég lehet egy olcsóbb, kettős védelemmel (UV-A, UV-B) ellátott terméket választani. Érzékeny bőrűeknek, folyamatos napon tartózkodás esetén, vízpart melletti munkavégzésnél vagy a vízi sportok rajongóinak viszont ennél jóval erősebb védelemre van szükségük. Érdemes olyan teljeskörű fényvédőkrémet választani, amely a sugárzás mindhárom tartományában véd (UV-A, UV-B, UV-C), szigorú dermatológiai követelményeknek is megfelel, nem allergizálk és hosszan tartó védelmet biztosít.

3. D-vitamin hiányt okoz a napvédőkrém használata

A bőrünket ért napfény elősegíti a D-vitamin termelését, logikusnak tűnik tehát, hogy ha megvédjük a bőrt a napfénytől, akkor nem tudunk D-vitamint előállítani. Ezt vizsgálatokkal is igazolták: a napvédő krémek 95%-ban gátolják a D-vitamin előállítást. Nos, akkor hol itt a tévhit?

Ott, hogy akik ezt hangoztatják, elfelejtik azt a tényt, hogy 3-mas erősségű UV-Index esetén (amely jelen van tavasztól őszig) heti kétszeri 10-15 perc napon tartózkodás már bőven elegendő a szükséges D-vitamin megtermeléséhez, és itt a napon tartózkodás azt jelenti, hogy bőven elég, ha az arcunkat és a kezünket éri a napfény.

4. Sötét bőrűeknek nincs szükségük védelemre

A bőrgyógyászok szerint a bőrrák színvak. A bőrrák gyakorisága ráadásul egyre nő a sötét bőrűek körében is, ahogy a különböző rasszok genetikai állományai keverednek. Akik genetikailag hajlamosak rá, ugyanúgy legéghetnek, mint a fehér bőrűek. A sötétbőrűek ráadásul nehezebben és későn fedezik fel magukon a bőrrákot.

5. A bőrrák ma már könnyen gyógyítható betegség

Való igaz, hogy az időben felfedezett melanóma a leginkább gyógyítható ráktípusok közé tartozik. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztonságban vagyunk, hiszen a többi ráktípushoz hasonlóan itt is gyakran képződnek áttétek, ekkor pedig már nincs mit tenni. A melanoma évente 700 ember halálát okozza csak Magyarországon, ami azt jelenti, hogy naponta kettő ember meghal hazánkban, csak azért mert nem vette komolyan a bőrvédelmet.

6. A naptejgyártók félrevezetik a fogyasztókat 

Volt már rá példa, hogy bepereltek egy naptejgyártót, amiért a termék nem védett megfelelően az ígért UV-A sugárzással szemben. Egyetlen esetből azonban kár általánosítani, annál is inkább, mivel a folyamatos hatósági ellenőrzések miatt ma már egyetlen márkának sem érné meg félretájékoztatni a vásárlót, hiszen a presztízsveszteség mellett óriási büntetésekre is lehetne számítani.

Amire viszont érdemes figyelni, hogy régóta a piacon lévő, megbízható cég termékét válasszuk.